KEZDŐ OLDAL
Mi is az a szerszámgép?
TÖRTÉNET
GÉPEK
GYÁRAK
Csepel Szerszámgépgyár
Diósgyőri Gépgyár
Szerszámgépipari Művek
Esztergagépgyár
Budapesti Köszörűgépgyár
Kőbányai Gyár
Esztergomi Marógépgyár
Székesfehérvári Köszörűgépgyár
Kecskeméti Gyár
Győri Célgépgyár
Karcagi Gyár
Fejlesztő Intézet
VULKÁN Gépgyár
MAGYAR GÉPEK
KRONOLÓGIA
BIBLIOGRÁFIA
NAPLÓ
OLDALTÉRKÉP
KAPCSOLAT

 

Szerszámgépipari Művek
Kőbányai Gyára

 

A gyár alapjait Kemény Antal hozta létre. Miután felszabadult mint szerszámkészítő, először Kőbányán dolgozott a Lámpagyárban. Később került Csepelre, Weiss Manfréd szerszámüzemébe. 1917-ben kilépett Weiss Manfréd kötelékéből, hogy önállósítsa magát. Három társával fogott neki a gyártási tevékenységnek, de pár hónap múlva egyedül maradt sógorával Szabó Lajossal. Az első gépeiket Csepelről szerezték, hitelben, majd tartozásukat szerszámokkal törlesztették.

A vállalat által gyártott szerszámok

A vállalat első esztergája az E-75 jelű műszerészeszterga

A harmincas évek vége felé Kemény Antal megvásárolta a Liget utcai üzemet. Szabóé maradt a Bánya utcai üzem, Kemény pedig 1939-ben beköltözött a Liget utcai új üzembe. A "Kemény Antal Rt." (KART) részvényeinek 51%-a Kemény Antal és felesége tulajdonában volt. 1944. októberében a gyár igazgatói úgy akarták biztosítani a gyárat, hogy a gépeket Veszprémbe szállították, azonban a legjobb gépek és szerszámok Kemény Antal baracskai birtokán kötöttek ki.

A Szabó Lajos Szerszám- és Szerszámgépgyár 1944-ig töretlenül fejlődött, majd a bombázások lerombolták az újonnan felépült üzemét.

A háború után Kemény és Szabó újra együttműködött. Közösen fejlesztették gyáraikat a megmaradt gépek és eszközök felhasználásával. Szabó marógépeket gyártott, Kemény esztergákat.

Kemény gyára állami tulajdonba került és Szabót is hozzácsatolták 1949-ben. Az államosított üzem neve: "Kőbányai Szerszámgépgyár NV"

1958-ban újabb gyárat csatolnak a Kőbányai Szerszámgépgyárhoz, a Szerszámgépjavító és Gyártó Vállalatot.


A Szerszámgépjavító és Gyártó Vállalat elődje 1900 körül alakult "Podnivecz és Heisler Gépgyár" néven. Majd számtalanszor átszervezték.

1910 - "Podnivecz és Heisler Malomépítészet és Gépgyár"

1913 - "Magyar Általános Gépgyár Rt."

1933 - "Heisler Vilmos Gépkereskedelmi Vállalat"

1936 - "Heisler Vilmos Gépkereskedelmi és Gyártó Vállalat"

1939 - "Heisler Vilmos Rt. Gépkereskedelmi és Gyártó Vállalat"

1940 - "Heisler Vilmos Rt. Szerszámgépgyár"

1948 - "Szerszámgépgyár NV"

1950 - "Szerszámgépjavító és Gyártó Vállalat"


1963. július 1-vel a Szerszámgépipari Művek tagjává vált a Kőbányai Szerszámgépgyár és a Nagymarosi Gépgyár.

A nagymarosi gépgyárat Halápi Károly alapította 1941-ben, majd 1949. november 11-én államosították.


1961-ben jelent meg az EKM-200 különleges pontosságú műszerészeszterga, ami 1963-ban elnyerte a lipcsei vásár nagydíját.

EKM-200 különleges pontosságú műszerészeszterga