| i.e. 500 körül |
Közép-Európában használni kezdik a sárgarezet. |
| i.e. 430 körül |
Kallimakhosz görög szobrász feltalálja a márványfúrót. |
| i.e. 400 körül |
Hippokratész csörlőt alkalmaz Görögországban. |
| i.e. 400 körül |
Görögországban bronzráspolyokat használnak. |
| i.e. 352 |
Szatürosz és Püthisz építész kőfűrésszel hasítja
a márványt. |
| i.e. 350 körül |
Görögországban a borsajtónál és más préseknél
az erőkifejtés fokozásához "csavart" használnak. A csavarmenetet
keserves munkával kézzel faragják ki a keményfából. |
| i.e. 322 |
Arisztotelész leírja a fogaskerék-meghajtást. |
| i.e. 300 körül |
A legalább 300 éve ismert fazekaskorongot modernizálják
Görögországban és Egyiptomban. Megjelenik a lábító. |
| i.e. 287 - 212 |
Arkhimédész és találmányai |
| i.e. 260 - 210 |
A bizánci Philón először írja le a vízkereket.
Ő alkalmaz először kézi hajtókart. Feltalálja a kardáncsuklót. |
| i.e. 250 körül |
Az alexandriai matematikus, Ktészibiosz megépíti
az első szivattyút. Laprugókat használ bronzrugókkal működő hajítógépeinél. |
| i.e. 248 |
Az első fogaskerék-szerkezetű időmérő eszközök. |
| i.e. 200 körül |
Görögországban és Rómában vasreszelőket használnak.
A vastárgyakat kovácsolás után reszelik és csiszolják. |
| i.e. 192 körül |
Európában meghonosodik a lópatkó. |
| i.e. 100 körül |
Az alexandriai Hérón feltalálja a szélkereket
és gőz erejével működő gépet alkot. |
| i.e. 100 körül |
Kínában ismerik a hajtókart, amit kurbliként
használnak, később elterjed a pedálos változat. |
| i.e. 82 |
A görög Rhodosz szigetén elkészül az első "számítógép",
amely 32 bronz fogaskereket tartalmaz. |
| i.e. 80 körül |
Mithridatész feltalálja a vízimalmot. |
| i.e. 25 |
Marcus Vitruvius Pollio először írja le a vízemelő
kereket. |
| i.e. 20 |
Marcus Vitruvius Pollio leírja az emelődaru
működésmódját. |
| i.e. 13 |
Marcus Vitruvius Pollio, Augustus építészmérnöke
befejezi Az építészetről c. alapvető művét, amely a gépek technológiáját
is tárgyalja. |